Tekla Budapesti erotikus masszázs beszámoló

(2024-03-27 10:55:16)

Tekla erotikus-masszázs hirdető reagálása:

Drágám...kis költőm! Ezúttal "Versben mondom el" beszámolót írtál, pontosabban költöttél, (Te jóóó Éééég :-) ) ez nem lehetett egyszerű dolog! Nagyon-nagyon tetszett, ahogy megformáltad, ahogy megénekelted, és sorokba szedted!! Igazi múzsának érzem most magam! :-) Annyira jó, hogy változatos, hogy nem a megszokott séma, hogy már ne legyünk "unalmasak" !!! Emlékszem arra a gyönyörű versre is, amit ott és akkor suttogtál el Nekem, és én csak hallgattam levegővétel nélkül! Köszönöm Neked, hogy megalkottad ezt a csodát, ami örökre a "miénk" marad! Forró csókjaim, a Múzsád...

Tekla erotikus-masszázs beszámoló:

Tekla kezd már lassan egy ikonná válni / Őt ismerve ezen nincs mit csodálkozni. Többször voltam nála, újat nem mondhatok / S hogy ne legyen unalmas, formát változtatok. Felhívtam, nem ért rá, de később csörgéssel jelt adott, / Kezdett pozitívan haladni a dolog. Beszéltünk, örültünk, az időpont rendben / Meg is erősítettük ezt később VTR-en.

A helyszín mint korábban, jó közlekedéssel, / De parkolóhely is van, olcsó fizetéssel. Kapukód, emelet, az ajtó már nyílik / Mögötte mosolygó Tekla, szeme fénylik. Kedvesen ölel át - mint midig - a karja / Testét egy bikini.s egy tüll-lepel takarja. Így engedi látni izgalmas alakját / Telt karjait, keblét, csípőjét és lábát.

Rövid beszélgetés a vetkőzés közben / Kedvesen vállfára akasztja az ingem, Tusolás, majd vissza gyorsan a szobába / Máris állunk, ülünk, simulva egymásra.

Karjaink, combjaink fonódnak egymásba / Melleit csókolom, izgató a szája, Mély, búgó a hangja, fokozza a vágyat / Beszélgetünk és így örülünk egymásnak.

Az izgalmi szintem ugyancsak hullámzik / egyszer csak vadulna, máskor meg juházik. Testünk érintése, a megbeszélt témák / A vágyakozásomat igencsak fokozzák. Combom combjai közt melegséget érez, / Gondoltam, ideje, hogy oda benézzek. Kérem, hanyatt fekszik, szememmel pásztázom, / Kezem kulcsolódik a karcsú bokákon, Simogatom ívelt, izmos lábszárait, / Harapom, markolom telt, izmos combjait. Köztük összezárva a formás domb alatt / Őrzi a számunkra oly kedves titkokat. Tovább haladok már, hasán derekán át / Már kezemben tartom telt keblei halmát. Széles udvarukon bimbók virítanak / Fel is ágaskodnak nyelvjátékom alatt.

Kezemmel, ajkammal visszafelé megyek /Felfedezni, látni a combközi rejteket. Nyíló combok között párnás, puha ajkak / Nedves, redős színes szárnyakat takarnak. Okosak, -gondolom - ha nyelv benne volna, / Lehet, hogy talán még meg is szólalna. Rendben, megkísérlem: és hangok születnek! / Igaz, nem itt lent, de négy arasszal feljebb. Hosszú sóhajok, majd biztató kis hangok, / Már tudom, hogy most a helyes úton járok. Kis pihenés közben mesélünk egymásnak, / Közben erősödnek- enyhülnek a vágyak. És, hogy koncertünknek legyen egy szép vége, / Testem adom Tekla kényére-kedvére. Tekla jó muzsikus,Sok hangszeren játszik, / Fúvós, húros, ütős, soha nem hibázik. Lassan úgy érzem, a finálé közeleg, / Amikor történik egy nem várt baleset-. A "főszereplő" egyszer csak elhagyja magát / És nem tudja kivágni a záró áriát. Hiába művésznő oboa tudása, / Húrpengető ujjak, szemek ragyogása, Hiába, hogy sokat és mohón akarok, / Nem tudtam átvágni ma a célszalagot. Hiába is történt minden igyekezet, / A SZIMFÓNIA akkor BEFEJEZETLEN lett.

Bár nem úgy alakult ahogy kellett volna /Ennek egyáltalán nem ő volt az oka. Tekla kedvenc volt és mindig az is marad, / Emlékemben őrzöm az összes randinkat.